Szenvedélybetegség a családban: élet egy alkoholista szülővel

2019.11.15

"Alkoholisták a szüleim. Mindig azok voltak, amióta az eszemet tudom. Voltak jobb időszakok, de mindig jött egy újabb mélypont. A mindennapok is nagyon nehezek, sokszor nincs itthon kaja, és úszik a lakás a koszban. Anyagi gondjaink is vannak, a szüleim sorra vesztik el a munkájukat. Néha jó lenne kiszakadni, de közben meg nem akarom elveszíteni őket. Jövőre kezdem a gimit és koleszba mennék, de félek, ha itt hagyom őket, akkor még nagyobb baj lesz velük, és azt nem bírnám elviselni. Úgy érzem, hogy csak én segíthetek rajtuk, de nem tudom, hogyan. Próbálom őket felvidítani, jól tanulni, de semmi sem változik. Nem merek segítséget kérni, mert félek, hogy akkor elszakítanak tőlük. Mit tehetnék? Anna, 14"

Fórumokat böngészve több bejegyzéssel is találkoztam, melyben gyermekek kérnek segítséget szüleik alkoholizmusával kapcsolatban. Anna története az ő vallomásaikból született. E sorokat olvasva hamar világossá válik, milyen hatalmas nyomás és szenvedés nehezedik egy alkoholista szülő mellett felnövő gyerekre.

A konkrét történettől az általánosság felé haladva, lássuk, milyen érzésekkel és gondolatokkal szembesül egy alkoholista szülő gyermeke:

  • Kiszámíthatatlanság: ahogy Anna is írja, vannak jobb időszakok és rosszabbak. Viszont a gyermek sosem tudja, hogy épp melyik következik. Egyik nap jó hangulat van, míg másiknál már a zár csörgéséből hallható, hogy indul a szokásos cirkusz.
  • Következetlenség: amikor a szülő jól van, akkor kézben tartja a dolgokat, és nevelni akarja gyermekét, viszont szétesett állapotban nincsenek szabályok, random módon történnek az otthoni dolgok, ami tovább növeli a kiszámíthatatlanság érzését. Természetesen a másik szülő sok esetben nagy erőfeszítéseket tesz a gyermekek nevelésére, de rengeteg energiát visz el a feszültség folyamatos kézben tartása.
  • Anyagi gondok: jól belátható, hogy egy gyermeknek ideális esetben nem kell a mindennapi megélhetésen rágódnia. Ugyanakkor, ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő sorra veszti el munkahelyeit, időről-időre nem kerül étel az asztalra, és a számlák sincsenek befizetve, akkor a normál esetben felnőttek vállát nyomó felelősség átkerül az ő vállára, és ez komoly szorongást okoz. Különösen azért, mert neki nincsenek meg az eszközei a helyzet megoldására, s így a tehetetlenség is mélyebbre taszítja.
  • Kettőség: a gyermek egyáltalán nem olyan kategorikus szüleivel szemben, mint a kívülállók. Annak ellenére, hogy sokszor gyűlöli, amit a szülő tesz, őt magát szereti. Nem akarja őt elveszíteni, és folyamatosan bízik abban, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak.
  • Ambivalens kötődés: a korábban említett kettősségből fakad az érzés, hogy a gyermek vágyik is a szülő közelségére, szülői mivoltára, de érez egyfajta taszítást is. A szülő kétarcúsága nem engedi meg, hogy a gyermek belefeledkezzen a szülőjével szemben érzett pozitív kötelékbe, hiszen besározza a kapcsolatot az alkoholizmus torzította szülői kép.
  • Felelősség: Anna esetéből is látható az az általános tendencia, hogy a gyermek felelősnek érzi magát a szülője állapotáért. Szeretné megmenteni, leszoktatni, jobbá tenni az életét, örömet szerezni neki. Szélmalom harc ez, hiszen kívülről pontosan tudjuk, hogy a gyerek nem kompetens abban, hogy a helyzetet megoldja, nem beszélve arról, hogy nem is dolga. Nagyon káros a gyermek által folyamatosan megélt megmentő szerep, hiszen a valóság folyton arcon csapja: bármit is tesz, a helyzet nem változik. Nem beszélve arról, ha az alkoholista szülő bántalmazó is, és a nagyobb gyermek úgy érzi, neki kell édesanyját és testvéreit megvédenie.
  • Bűntudat: a felelősséghez szorosan kapcsolódik, hogy a gyermek sok esetben érzi úgy, hogy bizonyos értelemben okozója annak, hogy a szülője az alkoholizmusba menekül. "Ha jobb gyerek lennék, ha jobban tanulnék, ha szebben viselkednék..." Mind-mind olyan mondatok, amelyek rendkívül károsan hatnak a gyermek önbecsülésére.
  • Félelem: egy bizonyos kor után a gyerekek, ha nincs is kimondva kerek-perec, akkor is érzik, hogy a környezet, amelyben élnek nem éppen ideális. Ez az érzés sok esetben okozója annak, hogy hallgatnak a körülményeikről, mert szüleikhez fűződő pozitív érzelmeik miatt rettegnek attól, hogy elválasztják őket, az ugyan sajátos, de mégis valamelyest biztonságot adó közegüktől.
  • Szégyen: egy alkoholista a családban stigmatizáló lehet. A gyerek szégyelli a kortársai előtt, hiszen pontosan látja, hogy az ő szülei mások, mint a többieké. Nem beszélve arról, hogy egy alkoholista szülő gyermeke nem szívesen hív át játszópajtásokat sem, hiszen ki tudja, mikor támolyog haza anya merev részegen.
  • Tabu: túl a gyerek által érzett, magától kialakuló szégyenen, sokszor a család maga is tabut csinál az alkoholizmusból, és egyértelműen kommunikálja a gyerek felé, hogy ez egy olyan probléma, ami csak a családra tartozik. Egyetlen tabu elég ahhoz, hogy hazugságok sorozata induljon el. Hazugság arról, hogy "miért nem ment el apu a szülőire, miért nincs nekem soha gyerekzsúrom, és miért nem jön el soha senki a délutáni focimeccsre."
  • Bántalmazás: sajnos az alkoholista családokban nem ritka az érzelmi és fizikai bántalmazás. A meglazult kontroll következtében sokkal hamarabb tesz vagy mond olyat a szülő, amely józan állapotban eszébe sem jutna.
  • Beteges minta: a kapott minta, akkor is hat, ha patológiás. A pohár állandó jelenléte feszültséggel teli helyzetben a gyermek agyában is összekapcsolódik, és azt tanulja meg, hogy ez természetes módja annak, hogy javítsunk a dolgokon. Akkor is hatása van, ha egyébként a gyerek szenved szülője alkoholizmusától. Nem véletlen sajnos, hogy alkoholista szülők gyerekei gyakran választanak maguk is alkoholista párt, illetve, hogy náluk is lényegesen magasabb a későbbi alkoholproblémák kialakulásának veszélye.

Sosem késő segítséget kérni! Ha magunkért nem, gyerekünkért tegyük meg!

Alkoholistákat és hozzátartóikat segítő alapítványok:

  • https://www.anonimalkoholistak.hu
  • https://feluton.hu
  • al-anon.hu: csoport alkoholbetegek hozzátartozóinak
  • aca.hu: ACA - Anonim Felnőtt Gyermekek: Alkoholbetegek, és más módon rosszul működő családok felnőtt gyermekei

Ha tetszett a cikk és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, kövess minket a Facebookon!

Forrás:




Frank-Bozóki Eszter