Mire figyeljek a gyerekemnél a koronavírus kapcsán?

2020.03.12


Ahogy terjed a vírus a világban, és ahogy egyre inkább kezdi mindenki a saját életterében is érzékelni a vírus okozta nehézségeket, fontos átgondolni, hogy gyerekeinknek hogyan tudunk segíteni, hogy minél kevesebb stresszel és pánikkal vészelje át ezt az időszakot.

  1. Az első fontos üzenet, hogy egy gyerek kicsi, de nem buta. Úgy csinálni előtte mintha nem lenne semmi változás a környezetében, teljesen felesleges, mert így is, úgy is letapogatja a kis szenzoraival, hogy feszültség veszi körül, és adott esetben a valóságnál még rémisztőbb tartalmakkal tölti ki a fantáziája a titkolózás okozta űrt.
  2. Azt is nagyon fontos kimondani és megértetni a gyerekkel, hogy az aggodalom és a félelem teljesen természetes reakciók. Nem nevetséges, ha valaki fél, és nem kell ezeket az érzéseket titkolnia vagy elnyomnia magában.
  3. Teremtsünk alkalmakat, amikor lehet arról beszélni, hogy kiben milyen érzések és gondolatok jelentek meg a vírus kapcsán. Már önmagában segít a feszültség csökkentésében, ha engedünk egy kicsit a szelepen és a félelmek kimondásra kerülnek.
  4. Szintén általános szabály, de a vírus témánál is fontos, hogy a gyerekkel az életkoruknak megfelelő információ mennyiséget, a koruknak megfelelő nyelvezetben osszunk meg. Várjuk meg, hogy kérdezzen, ne terheljük annál több adattal, mint amennyi feltétlenül szükséges, de ha kérdez, akkor ne bagatellizáljuk el a kérdését, és adjunk rá a korának megfelelő választ.
  5. Kiemelten fontos, hogy ne kerüljön olyan szerepbe a gyerek, hogy nekik kelljen a szülőjét nyugtatgatni. Más helyzetben is kerülendő a parentifikáció (gyermek szülői szerepbe helyezése), ugyanakkor krízishelyzetben különösen fontos, hiszen a gyerekben alapvetően megkérdőjelezik a sok különféle hír hallatán a biztonságos világba vetett hit, és a szülője stabilitása segíthet neki visszabillenni. Ha ez biztonság hiányzik, akkor a gyerek kétségbeesik.
  6. Az ötödik ponthoz kapcsolódik, hogy az is természetes, ha a szülő megijed, tanácstalan, hogy mi lenne a megfelelő prevenciós intézkedés, de ehhez a gyerek helyett keressen egy felnőttet, akinek kiengedheti az aggodalmát, átbeszélheti kétségeit, tanácsot kérhet az intézkedéseket illetően.
  7. Némi kontrollt adhatunk a gyerek kezébe, ha elmondjuk, hogy ő mit tehet a megelőzés érdekében. Köztudottan enyhíti a stresszt, ha úgy érezzük, hogy valamit tehetünk a veszély elkerülése érdekében. Ebben az esetben a gyakran hangsúlyozott higiéniai intézkedések alapos megtanítása is egy ilyen eszköz lehet.
  8. A család magatartása szintén fontos a gyerek nyugalma érdekében. Nagyobb gyerekek már pontosan felfogják, hogy ha őket ugyan nem is, de szüleiket, és még inkább nagyszüleiket veszélyeztetheti a betegség, ami szorongással töltheti el. A szülők és nagyszülők felelős és tudatos viselkedése szintén segíthet a gyereknek a helyzettel való megküzdésben. Emellett az is fontos, hogy ha érzékeljük azt, hogy gyerekünk komolyan aggódik miattunk, de nem mer vagy tud erről beszélni, akkor segítsünk neki ebben. Ilyen segítség lehet a normalizálás, vagyis, ha azt mondjuk neki, hogy úgy hallottam, hogy sok gyerekben van komoly félelem, hogy a szüleinek, nagyszüleinek baja eshet. Esetleg benned is megfordult hasonló gondolat? Azzal, hogy a gyerek érzi, hogy nincs egyedül az érzéseivell, könnyebb lesz beszélnie róla, és feszültsége is csökken attól, hogy nem növekszik tovább benne a ki nem mondott félelem.
  9. Szerencsére az eddigi adatok alapján valóban úgy tűnik a vírus a gyerekeket nem veszélyezteti, így fontos aláhúzni gyerekünknek, hogy ő nincsen veszélyben. Ez önmagában megnyugtató lehet egy gyerek számára, különösen, ha kicsi.
  10. Ne nézzünk a gyerekkel híradót, ne vele olvassuk a vírussal kapcsolatos legújabb híreket. Ezek a tartalmak egy gyerek számára elsőre rendkívül rémisztőek és elárasztóak lehetnek, és így nekünk sincs időnk felkészülni arra, hogy hogyan keretezzük át gyerek gondolkodásra a hallott információkat.


Frank-Bozóki Eszter